Ismertető: A „császári” szigor és józanság eszménye, a klasszicista művészetfelfogás két alappillére, kiváltképp hasznosnak bizonyult Napóleon csillagának felemelkedéséhez. Az alacsony növésû francia tábornok, aki néhány év leforgása alatt a franciák császára lett, David és Canova nagyságrendû mûvészekben találta meg saját képmásainak, hõstetteinek, mítoszainak és családjának nem mindennapi megjelenítõit. Napóleon megnyitotta a Louvre-t, és a csapatai által meghódított Európában rangos képtárakat alapított, nemkülönben akadémiákat, amelyekben a klasszicizmus kultuszát ápolták, s ahol terjedt a napóleoni korszak stílusa, amit empire-nak nevezünk. A császári emelkedettség hatotta át az építõmûvészetet, mindenekelõtt az urbanisztikát: egész városok, mint például Milánó, új arculatát alakították ki az akadémiák építészei.
Mindemellett már mutatkozott elégedetlenség is a fagyos hivatalossággal, a csiszolt felületû márványokkal, a korinthoszi oszlopokkal, a festményeken újra megjelenõ olimposzi istenekkel szemben. Az egyén, a természetközeliség, az igazabb és elevenebb történelem hallatta hangját. A valóság iránti igény, a középkor ködös vonzereje, az egzotikum – mind olyan témák, amelyeket a klasszicista és akadémikus érzékelés mintha a legcsekélyebb mértékben sem venne figyelembe. Napóleon bukása után ugyanakkor mind sürgetõbben jelentkeztek, s az érzékenyebb, a jövõbe tekinteni képes mûvészek közül mind többen vallották õket magukénak. Spanyolországban Goya, Németországban Caspar David Friedrich, Angliában Turner, Franciaországban pedig a nagy hármas: Ingres, Géricault és Delacroix – Európában õk mind az új romantikus érzékenység terjesztõi voltak. Más mûvészek annak érezték szükségét, hogy elhagyják az akadémiák elõadótermeit, s közvetlenül megmártózzanak a természetben (például Corot); megint mások a középkori történelemben keresték ihletforrásukat (gondoljunk az olasz Francesco Hayezra), végül akadnak, akik úgy vélték, hogy a mindennapi élet, a munka ethosza, a társadalombírálat alkotja azokat a témákat, amelyek a leginkább érdemesek arra, hogy a mûvészetek megragadják õket. Párizs és Franciaország vált e legkülönbözõbb áramlatok erjedésének központjává, amelyeket mûvészeti terminussal a realizmus sok mindent felölelõ meghatározása alá sorolhatunk be. A század derekán tevékenykedõ Courbet, Daumier és Millet váltak ennek legfõbb képviselõivé. |
| | Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! |
még nem érkezett hozzászólás
|
 |
Sophie Kinsella
Csörögj rám!
Elveszítettem. Az egyetlen tárgyat a világon, amit nem lett volna szabad elveszítenem. A jegygyűrűmet.
Ha azt mondom, hogy ez a gyűrű különleges, az nem fejezi ki a helyzet súlyosságát. A gyűrű három nemzedék óta vándorol Magnus családjában.
|
 |
Leslie L. Lawrence
Álmaim asszonya - Mogyoróallergia
A két könyv az új sorozat elsõ két kötete. A sorozat egy amerikai tinédzserlány történetével indul. Debby OHaráról kiderül, hogy vonzzák a gyilkosságok, valamint csodálatos... érzéke van a tettes(ek) leleplezéséhez. Lehet, hogy Miss
|
 |
Vukovári Panna
Mumusszelidítő - Betegségűző kézikönyv
Mi fán teremnek a mumusok? És ha találkozunk velük, mi a teendő? Vajon meg lehet szelídíteni a ránk törő rémségeket?
Ezer meg egy kérdés kavarog a fejünkben, ha orvosi váróban gubbasztunk, vagy ha aggasztó leletet kap valamelyik ismerősünk.
|
 |
Stian Hole
Garmann nyara
A hatéves Garmann iskolába készül - ez az utolsó „szabad” nyara… Az egyedi képi világgal megjelenített magával ragadó történet a gyermekek legbensőbb titkairól mesél. A gyermeki lélekbe nyit ablakot azáltal, hogy megeleveníti ki
|
 |
Suzanne Collins
A kiválasztott
Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök
|
|
|